Glavni trener József Bozsik ob koncu priprav:

»Da, za nami je res dolgo pripravljalno obdobje. Ni ga bilo lahko obvladovati. Smo pa v srečnem položaju, saj imamo v garderobi igralce, za katere pogosto rečem, da niso samo “trening igralci”. Obstajajo nogometaši, ki na treningih garajo, na tekmah pa od njih ne vidiš veliko. Pri nas je bolj značilno, da smo igralci za tekme.

Fantje so profesionalci in dobro razmišljajo v tem smislu, da pošteno opravijo delo, ki je potrebno, da so na tekmah v dobrem stanju. A vedno vidim, da na tekmi dajo od sebe še dodatnih 20–30 odstotkov, na igrišče prenesejo več, kot je morda videti med tedenskim delom.

To ni tista kategorija, ko pravijo, da če ne treniraš dobro, ne moreš dobro igrati. Ravno nasprotno – fantje imajo radi pritisk, radi imajo prave, tekmovalne tekme in ta motivacija jih naredi še močnejše. Menim, da je to največja in najmočnejša značilnost naše ekipe, zaradi katere smo tam, kjer smo.

Zato sem zelo optimističen in verjamem, da nam tudi to, da bomo praktično vse domače tekme igrali v Odrancih, ne bo povzročalo težav. Okolje bo sicer drugačno, vendar imajo fantje močno notranjo motivacijo, imamo izkušnje, mladost – vse se lepo dopolnjuje.

Fantom sem tudi povedal, da bo to, če pogledamo nasprotnike, pravzaprav novo prvenstvo. V številnih ekipah je prišlo do velikih sprememb, nekje so se kadri ohranili, kot pri nas, drugje pa imajo po osem ali deset novih igralcev. Tudi pri Rudarju bo glede na lansko sezono v začetni enajsterici šest ali sedem novih nogometašev. To pomeni novo prvenstvo – vsi začenjajo z nič točkami in vsaka tekma bo drugačna kot v prejšnjem polletju.

K temu delu sezone pristopamo enako kot k prejšnjemu: tekmo za tekmo želimo napredovati. Ne želimo pozabiti tega, kar smo zgradili v prvem delu sezone, saj mora to ekipi dati zdravo samozavest. Ni situacije na igrišču – izključitev, poškodba, odsotnost igralca, kakovost igrišča ali karkoli drugega – česar ne bi mogli skupaj rešiti.
Kot ekipa, kot klub smo to že dokazali v prvem delu sezone in to moramo ohraniti v sebi: da lahko rešimo vse. Mislim, da temu pravimo zmagovalna mentaliteta.«

Torej se prvenstvo lahko začne?

»Absolutno, na to čakamo že tedne, hkrati pa skušamo ohraniti pravo ravnotežje. Ni dodatnega pritiska, ni občutka, da že dolgo nismo igrali prvenstvene tekme. Lepo je, da se prvenstvo končno začenja, in želimo nadaljevati tam, kjer smo končali.
Seveda želimo igrati čustveno stabilen in kakovosten nogomet ter ohranjati ravnotežje tako v igri kot tudi pri čustvih. Zato: delo, delo, delo. To pričakujem od igralcev. Igrati moramo svojo igro z vero in prepričanjem. Če bomo slog, ki smo ga gradili pol leta, nadaljevali z enako vero, bodo avtomatizmi v naši igri še bolj tekoči in učinkoviti.
Seveda bodo boljše in slabše tekme, a ekipa je bolj uigrana. Če bomo našo igro stalno razvijali in ohranjali ritem, bodo prišli tudi rezultati – a zanje bo treba delati tako kot do zdaj.«

FB objava: Sandor Kovacs

Bozsik József vezetőedző a felkészülés végén:

»Igen, valóban egy jó hosszú felkészülés van mögöttünk. Még nehéz kezelni. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy olyan játékosokkal van tele az öltöző, akik – ahogy szoktam fogalmazni – nem az úgynevezett edzés-spillerek. Vannak olyan játékosok, akik az edzésen verítékeznek, aztán a meccsen nem látsz tőlük semmit. Nálunk inkább az a jellemző, hogy meccsmenők vagyunk.

A játékosok profik, jól gondolkodnak abból a szempontból, hogy becsületesen elvégzik azt a munkát, ami ahhoz kell, hogy jó állapotban legyenek a mérkőzésen. De mindig azt látom rajtuk, hogy a meccsen még 20–30 százalékkal többet adnak ki magukból, többet képesek teljesítményben kitenni a pályára, mint amit a heti munkában látok.

És ez nem az a kategória, amit szoktak mondani, hogy ha nem edzel rendesen, nem tudsz rendesen focizni. Hanem pont az a helyzet, hogy ők szeretik a nyomást, szeretik az éles meccseket, a tétet, és ez olyan motiváció számukra, hogy még többre képesek. Én azt gondolom, hogy ez a csapat legnagyobb és legerősebb karaktere, ami miatt ott tartunk, ahol.

Pontosan ezért vagyok nagyon bizakodó, és az sem fog problémát okozni, hogy Odrancin kell játszanunk gyakorlatilag minden hazai mérkőzést idegenben. Mégiscsak más környezet lesz, de olyan belső motiváció van a srácokban, és megvan a rutin, a fiatalság – minden találkozik egymással.

Azt is elmondtam nekik, hogy ha az ellenfeleket nézzük, ez egy új bajnokság lesz. Nagyon sok helyen kicserélődtek a csapatok, valahol megmaradtak a keretek, mint nálunk, de sok helyen nyolc-tíz új játékos van. A Rudart is nézve hat-hét új játékos lesz a kezdőcsapatukban a tavalyihoz képest. Ez tehát egy új bajnokság: mindenki nulla pontról indul, és minden mérkőzés más lesz, mint az előző fél évben.

Ugyanúgy állunk hozzá ehhez a fél évhez is, mint az előzőhöz: szépen, mérkőzésről mérkőzésre szeretnénk haladni. Nem akarjuk elfelejteni azt, amit letettünk az asztalra az előző fél évben, mert ez egy óriási, egészséges önbizalmat kell adjon a csapatnak. Nincs olyan helyzet, szituáció vagy nehézség a pályán – kiállítás, sérülés, hiányzó játékos, a pálya minősége, bármi –, amit ne tudnánk együtt megoldani.

Csapatként, klubként ezt már bizonyítottuk az első félévben, és ezt kell elraktároznunk magunkban: mindent meg tudunk oldani. Azt gondolom, ezt hívják győztes mentalitásnak.«

Szóval kezdődhet a bajnokság?

»Abszolút, erre várunk már hetek óta, ugyanakkor megfelelő egyensúlyban tartva mindent. Nincs bennünk plusz druk, nincs az, hogy úristen, mióta nem játszottunk bajnoki mérkőzést. Ez egy jó dolog: végre elindul a bajnokság, és szeretnénk azon az úton tovább menni, ahol abbahagytuk.

Nyilván érzelmileg is stabil, jó futballt szeretnénk bemutatni, továbbra is tartva az egyensúlyt, mind a csapat játékában, mind az érzelmekben. Úgyhogy: meló, meló, meló. Ezt várom el a játékosoktól. Csináljuk a saját játékunkat hittel, meggyőződéssel, és ha azt a stílust, amit fél év alatt felépítettünk, ugyanilyen hittel és meggyőződéssel visszük tovább, akkor az automatizmusok már sokkal gördülékenyebben fognak működni.

Nyilván lesznek gyengébb és jobb mérkőzések is, de a csapat jobban összeszokott. Ha ezt a játékot folyamatosan pörgetjük, akkor a sikereknek is jönniük kell – de ugyanúgy tenni kell értük, ahogy eddig is.«