„A földön maradni – még veretlenül is” Bozsik József értékelte a Nafta fantasztikus őszi idényét

„A földön maradni – még veretlenül is”
Bozsik József értékelte a Nafta fantasztikus őszi idényét

A Nafta idei őszi teljesítménye minden várakozást felülmúlt: a csapat veretlenül telel a tabella élén, bejutott a kupa legjobb nyolc csapata közé, és legyőzte az első osztályú Murát is. Mindez egy olyan idényben, amikor jelentős játékosmozgás és szakmai stábváltások mellett kellett újraépíteni a csapatot. Ennek ellenére már az ősz folyamán karakteres, stabil és rendkívül eredményes játékot mutatott a gárda.
Bozsik József vezetőedző az interjúban őszintén beszél a keretépítés kihívásairól, a stáb kulcsszerepéről, a fejlődés lépcsőfokairól, a klub stabil hátterének fontosságáról és arról, hogyan készül a Nafta a feljutásért vívott tavaszi harcra.

Mennyire volt nehéz az idény elején összeállítani a csapatot?

Egyértelműen nagy kihívást jelentett a keret megfelelő összeállítása, de nagyon gyorsan és hatékonyan tudtunk együtt dolgozni Sallói István sportigazgatóval és Végh Gábor tulajdonos úrral. Korábban Zalaegerszegen és Lendván is előfordult már jelentős fluktuáció, de nyilván nem ekkora mértékben, és nem olyan helyzetben, amikor a feljutást tűzzük ki célul. Ugyanakkor ezekből a korábbi tapasztalatokból most nagyon sokat tudtunk meríteni.
Az a tény, hogy ennyi új játékos érkezett, és közben már az elejétől kezdve eredményeket is tudtunk produkálni, még tovább növeli a teljesítményünk értékét. Ilyen helyzetben sokszor minimum egy évre van szükség, hogy egy csapat eredményességben arra a szintre jusson, ahová nekünk most sikerült.

A szakmai stábban is voltak változások. Sikerült gyorsan megtalálni az összhangot?

Azt kell mondanom, a szakmai stáb gyorsabban összeállt, mint a csapat. Ehhez persze az is hozzájárult, hogy Sallói Istvánnal régóta folyamatos az együttműködés — Zalaegerszegen és korábban Lendván is így dolgoztunk együtt. A különbség most annyi, hogy Salec teljes mértékben napi szinten is belépett a klub életébe.
Korábban inkább egyeztettünk a döntésekről, és bizonyos tekintetben én láttam el a sportigazgatói feladatok egy részét is. Az, hogy István teljes körűen átvette az operatív területeket, óriási segítséget jelentett számomra: így sokkal több energiám maradt tisztán a szakmai munkára. Úgy érzem, nagyon jól funkcionálunk együtt.
Veress Balázs már az előző szezonban is mellettem volt, gyerekkorunk óta ismerjük egymást. Vlaszák Gézával hosszú éveken át dolgoztunk együtt Zalaegerszegen, bár ott jellemzően pályaedzőként dolgoztam a felnőtt csapat mellett — így ez az első év, amikor vezetőedző–kapusedző felállásban működünk együtt. Úgy tűnik, ez a felosztás még hatékonyabb.
Vedran Vinko tavaly tért vissza a klub szakmai stábjába. Már akkor is beszéltünk róla, hogy az erőnléti edzői feladatok állnak hozzá igazán közel — az idei év pedig bizonyította, hogy ezen a téren érzi magát a legjobban.
Stángli Dominikkal szintén egy éve dolgozunk együtt; előző szezonban az utánpótlás videóelemzőjeként tevékenykedett. Idén már csak finomhangolni kellett az együttműködést, ami szerencsére gyorsan összeállt.

Mindenkit nagy dicséret illet a stábból.

Salec elképesztően hatékonyan tárgyalt a játékosokkal és az ügynökökkel.
Balázs rengeteget foglalkozik a srácokkal egyénileg, ami látványos fejlődést eredményezett.
Dominikkal közösen sok egyéni videóelemzést készítenek.
Géza kiváló munkát végez a kapusokkal: Lucas egész szezonban nagyszerűen védett, Ervin pedig úgy állt be a Mura ellen, mintha végig ő lett volna a kezdő — ami játékhiány mellett óriási dolog.
Vedran munkájának pedig hatalmas értéke, hogy gyakorlatilag izomsérülés nélkül hoztuk le a félévet, miközben hétről hétre nagyobb tempót tudtunk futballozni.

Az őszi idény nagyon sikeresen zárult. A szakmai stábot is meglepte ez a teljesítmény?

Szerintem ez óriási eredmény! Kevés csapatnak adatik meg az, ami most nekünk: veretlenül vezetni a bajnokságot, és bejutni a kupa legjobb nyolc csapata közé úgy, hogy közben legyőztük az ősi riválist, az első osztályú Murát. Ez szenzációs!
Őszintén: aki azt mondja, hogy erre biztosan számított, az nem mond igazat. Álmodtunk róla? Természetesen. És most megélhetjük.
A legfontosabb, hogy ezt élvezzük is, de maradjunk szerények és dolgozzunk tovább ugyanúgy. Tavaly, amikor kiestünk, azt mondtam a játékosoknak: ne meneküljetek a rossz érzés elől, éljetek meg mindent, mert ezekből lehet tanulni. Ugyanez igaz a sikerre is: éld meg, de maradj a földön.

Az egyik alapelvünk az öltözőben:
a győzelem és a vereség a játék része — egyik esetben sem temetünk el senkit, de nem is ajnározunk túl senkit. A lényeg az egyensúly és az összetartás.
Reálisan álltunk hozzá a szezonhoz. Az ekkora fluktuáció után a legnagyobb kihívás a csapat fejlesztése és az eredményesség megtartása volt. A minimális célunk az volt, hogy végig versenyben maradjunk a feljutásért — így vágtunk neki a szezonnak.
Hátulról építkeztünk, a fókusz a stabil védekezésen volt. Tudtuk, hogy vannak olyan játékosaink, akik egyénileg is képesek eldönteni meccseket, amíg a csapatjátékunk nem ér teljesen össze. A hét clean sheet egyértelmű visszaigazolás a munkánkra.
Öröm volt nézni a csapat fejlődését. Mérkőzésről mérkőzésre egyre több olyan karakterjegy jelent meg a pályán, amit látni szeretnénk. A szezon végére érezhető volt, hogy összeértek a folyamatok: stabil, erős, összetartó öltöző alakult ki, miközben a támadó- és védekező automatizmusok is kitisztultak.

Mennyire játszik szerepet a sikerben a stabil háttér, amely Lendván biztosított?

Szeretném mindenki nevében megköszönni a tulajdonos úrnak a stabil háttér megteremtését — ez alapvető volt a féléves teljesítményünk eléréséhez. Erre az alapra tudtuk tégláról téglára felépíteni a részleteket.
Fontos megköszönnünk a MOL–Új Európa Alapítvány támogatását is, akik immár három éve mellettünk állnak. A részletek rendkívül fontosak: ezek erősítik egymást, és a pályán motivációban és teljesítményben térülnek meg.
Ez nemcsak az anyagi háttérről szól — bár az is lényeges, hogy a fizetések és prémiumok időben érkeznek —, hanem a háttérstáb hozzáadott értékéről is. Hogy legyen izotóniás ital a palackban, elő legyen készítve a szerelés és a pálya, és hogy a klubon belül támogató, tiszteletteljes kommunikáció legyen a norma.
Ebben óriásit léptünk előre az elmúlt két és fél évben, és ez nemcsak a felnőttcsapaton, hanem az egész klub működésén látszik. Külön köszönet a Močnek Marika vezette klubmenedzsmentnek az egész éves munkáért — ez rengeteget jelent a srácoknak.
Mert ettől érzik magukat igazán futballistának — és ettől tudnak igazán teljesíteni.

Most következik a téli szünet. Mik a stáb tervei? Mikor kezdődik a felkészülés?

A Mura elleni kupamérkőzés után a játékosok egy hónap pihenőt kapnak. Január első két hetében egyéni program alapján készül mindenki.
A felkészülés január 12-én, hétfőn kezdődik, és kemény, hét hetes munka vár a srácokra az első bajnoki mérkőzésig. A célunk, hogy a téli időszakban tovább fejlesszük a csapatot, és még hatékonyabbak legyünk a tavaszi idényre.

Mi várható a tavaszi szezonban?

A célunk nem változott: a lehető leggyorsabban szeretnénk visszajutni az élvonalba. Minden nap ezzel a mentalitással dolgozunk.
Nehéz tavasz vár ránk, mert minden csapat minket akar majd legyőzni. De teher alatt nő a pálma — és eddig is mindig így működtünk.
Menni kell tovább a megkezdett úton: bízni a folyamatokban és mindig a következő feladatra koncentrálni. Ez a fél év már a miénk, senki nem veheti el — de ez még csak részeredmény.
Meg kell élvezni a sikert, önbizalmat meríteni belőle, és ezt az érzést magunkkal vinni a tavaszra. Ezzel a mentalitással nagy esélyünk van arra, hogy elérjük az álmunkat és megnyerjük a bajnokságot.
Köszönjük a szurkolóknak az egész éves támogatást, különösen azoknak, akik a nehéz időszakokban is pozitív mentalitással állnak mellettünk.
Békés, boldog és áldott ünnepeket kívánunk mindenkinek! Találkozunk tavasszal — és együtt elérjük a célunkat.

Naprej Nafta!

Interjú: Kovács Sándor